 | Navigátor: NAE > Egyesületünk > Bemutatók |
Bemutatók
2011. október. 18.
2011. október 18-án kedden a Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban tartottunk csillagászati bemutatót a tanulók és tanárok részére. A bemutatót Gazdag Attila vezette, aki a megjelent érdeklődőknek először a Napról és az abban zajló folyamatokról mesélt. Majd ezután azonnal át is tért a bemutató látványosabbik részére, a Nap bemutatására fehér fényben és hidrogén - alfa tartományban. Első lépésként Attila elmondta a nap észlelésének módszerét és esetleges veszélyeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Napba nézni szabad szemmel és távcsővel egyaránt tilos és veszélyes. Elmagyarázta az észleléshez használt speciális szűrők és eszközök működését, és fontosságát. Először Baader napszűrő fóliával felszerelt szemüvegeken keresztül tekinthették meg az észlelők a Napot, megpróbáltak szabad szemmel napfoltokat észlelni. Sajnos ez nem sikerült mivel akkor éppen nem voltak szabad szemmel látható foltok. Ám a szűrő működését nagyon jól szemléltette a sötét háttérben a fénylő fehér napkorong látványa.
Ezt követően Attila irányítása alatt a Coronado PST segítségével ismerkedtek a gyerekek és az érdeklődő felnőttek a Hidrogén – alpha tartományban észlelhető részletekkel. Az átalakított Coronado PST naptávcsőben látható protuberanciák és a “gomolygó” felszín látványa igen nagy sikert aratott.
Kazinczy Enikő az iskola fizikatanára észlelés közben. Ő volt az egyetlen aki megpróbált lerajzolni egyet a peremen látható protuberancia csoportokból.
Ezzel párhuzamosan a 76/900 newton típusú távcsőnél, Bognár Tamás irányítása mellett fehér fényben lehetett megtekinteni a Nap felszínét.
A vállalkozó szellemű észlelők lerajzolták a távcsőben látott foltokat. A dolog érdekessége: azt a feladatot kapták, hogy „ jelöljék be a papíron a távcsőben látható foltokat és jelöljék a lapon egy nyíllal, merre mozdul el a látómezőben a Nap. A gyerekek és a tanárok persze szó szerint végrehajtották a feladatot. A lapon található korongon bejelölték(!) a foltok helyét és a méretét. A tanulság ebből az, hogy ügyelni kell a feladat pontos megfogalmazására. A napfoltokat mindenki az egyéniségének megfelelően jelölte be. Volt, aki egy ponttal jelölte meg a folt helyét és a pont nagyságával jelölték a napfolt méretét.
Volt aki egy “X”-el jelölte a folt pozicióját.
A gyerekek és a felnőttek semmiféle segítséget nem kaptak a rajzoláshoz. Mindegyikük önállóan oldotta meg a feladatot.
Az így elkészített rajzokat (napfolt bejelöléseket) feldolgoztuk és egy összegezett rajzot készítettünk belőle.
Az összegzett rajz a következő módon készült:
● Az összes elkészített vázlatot felhasználtuk. A kiinduló koncepció az volt, hogy minden rajz tartalmaz hasznos információt.
● A képek alapján megállapítottuk a Nap “tényleges” elmozdulását a látómezőben. Az irány megállapításánál a rajzok többségén megjelölt irányt vettük figyelembe. Az ettől az iránytól eltérő képek be lettek forgatva a helyes irányba.
● Az ismétlődő azonos jelölések lettek rávezetve a végleges rajzra.
● A többek által következetesen nagyobbnak rajzolt folt szerepel a rajzon nagyobb foltként.
Amit szem előtt kellett tartani a rajzok összegzésénél, azok a következők: A rajzon nagynak jelölt foltokat nem csak egy nagy fekete foltnak kell ábrázolni, hanem figyelni kell, hogy umbra-penumbra meglegyen. Mivel egyik vázlat sem volt részletesen megrajzolva ezért a foltok szerkezete nincs ábrázolva. Egységesen kör alakúnak lettek jelölve.
Az összegzett rajz elkészítése során tisztán látszott, hogy a rajzolók, gyerekek és tanárok egyaránt pontosan rajzoltak. A foltok egymáshoz képest jól lettek elhelyezve.
Tanulság, hogy érdemes pontosan megfogalmazni mit és hogyan rajzoljanak le egy bemutató vagy közös észlelés során. (ez ismétlés, töröld ki)
A gyerekek és a tanárok nagyon lelkesek voltak. Megragadta őket a Nap látványa. Ügyesen és kitartóan rajzoltak. A gyerekek a szakkörön meg fogják tanulni a távcsőben látottak egyszerű és pontos lerajzolásának a módját.
Az egyik szakörös véleménye az észlelésről :
„Nekem nagyon tetszett az észlelés. Az egyik távcsővel a napkitöréseket néztük. A másikkal a napfoltokat. Sajnos a harmadik távcsövet nem értem fel. Így nem tudom azzal mit lehetett nézni. Legjobban a napkitörések tetszettek. A Nap rajzolása nekem nem ment olyan könnyen. Amikor rajzolni akartam, megkérdeztem, hogy amit látok az kosz vagy napfolt ? „
Akik munkája nélkül ezek a rajzok és a végleges rajz nem született volna meg :
Kovács Bendegúz, Bognár Péter, Bognár Gábor, Szöböllődi János Barnabás, Novinics Viktória, Ádám Roland, Németh László, Németh Olga, Németh Boglárka, Kismihók Inez, Sértő Dominika, Ritecz Krisztina, Polgár Beáta és az anyukája, Kiss Réka Sára, Németh Boglárka, Máté-Budai Balázs Gábor
A tanárokat akik észleltek és rajzoltak :Reksán Rezső, Kazinczy Enikő, Majzik Valéria, Füstösné Ábrahám Judit, Kovács József, Némethné Miháldinecz Olga, Violáné Bakonyi Ibolya
A bemutatón használt távcsövek:
● Módosított Coronado PST (70/700 Besser refraktorral „bővitve”)
● 76/900 Newton , Solar Astro Baader szűrővel felszerelve
● 135/500 Skywatcher Newton, Solar Astro Baader szűrővel felszerelve
Ezt követően Attila irányítása alatt a Coronado PST segítségével ismerkedtek a gyerekek és az érdeklődő felnőttek a Hidrogén – alpha tartományban észlelhető részletekkel. Az átalakított Coronado PST naptávcsőben látható protuberanciák és a “gomolygó” felszín látványa igen nagy sikert aratott.
Kazinczy Enikő az iskola fizikatanára észlelés közben. Ő volt az egyetlen aki megpróbált lerajzolni egyet a peremen látható protuberancia csoportokból.
Ezzel párhuzamosan a 76/900 newton típusú távcsőnél, Bognár Tamás irányítása mellett fehér fényben lehetett megtekinteni a Nap felszínét.
A vállalkozó szellemű észlelők lerajzolták a távcsőben látott foltokat. A dolog érdekessége: azt a feladatot kapták, hogy „ jelöljék be a papíron a távcsőben látható foltokat és jelöljék a lapon egy nyíllal, merre mozdul el a látómezőben a Nap. A gyerekek és a tanárok persze szó szerint végrehajtották a feladatot. A lapon található korongon bejelölték(!) a foltok helyét és a méretét. A tanulság ebből az, hogy ügyelni kell a feladat pontos megfogalmazására. A napfoltokat mindenki az egyéniségének megfelelően jelölte be. Volt, aki egy ponttal jelölte meg a folt helyét és a pont nagyságával jelölték a napfolt méretét.
Volt aki egy “X”-el jelölte a folt pozicióját.
A gyerekek és a felnőttek semmiféle segítséget nem kaptak a rajzoláshoz. Mindegyikük önállóan oldotta meg a feladatot.
Az így elkészített rajzokat (napfolt bejelöléseket) feldolgoztuk és egy összegezett rajzot készítettünk belőle.
Az összegzett rajz a következő módon készült:
● Az összes elkészített vázlatot felhasználtuk. A kiinduló koncepció az volt, hogy minden rajz tartalmaz hasznos információt.
● A képek alapján megállapítottuk a Nap “tényleges” elmozdulását a látómezőben. Az irány megállapításánál a rajzok többségén megjelölt irányt vettük figyelembe. Az ettől az iránytól eltérő képek be lettek forgatva a helyes irányba.
● Az ismétlődő azonos jelölések lettek rávezetve a végleges rajzra.
● A többek által következetesen nagyobbnak rajzolt folt szerepel a rajzon nagyobb foltként.
Amit szem előtt kellett tartani a rajzok összegzésénél, azok a következők: A rajzon nagynak jelölt foltokat nem csak egy nagy fekete foltnak kell ábrázolni, hanem figyelni kell, hogy umbra-penumbra meglegyen. Mivel egyik vázlat sem volt részletesen megrajzolva ezért a foltok szerkezete nincs ábrázolva. Egységesen kör alakúnak lettek jelölve.
Az összegzett rajz elkészítése során tisztán látszott, hogy a rajzolók, gyerekek és tanárok egyaránt pontosan rajzoltak. A foltok egymáshoz képest jól lettek elhelyezve.
Tanulság, hogy érdemes pontosan megfogalmazni mit és hogyan rajzoljanak le egy bemutató vagy közös észlelés során. (ez ismétlés, töröld ki)
A gyerekek és a tanárok nagyon lelkesek voltak. Megragadta őket a Nap látványa. Ügyesen és kitartóan rajzoltak. A gyerekek a szakkörön meg fogják tanulni a távcsőben látottak egyszerű és pontos lerajzolásának a módját.
Az egyik szakörös véleménye az észlelésről :
„Nekem nagyon tetszett az észlelés. Az egyik távcsővel a napkitöréseket néztük. A másikkal a napfoltokat. Sajnos a harmadik távcsövet nem értem fel. Így nem tudom azzal mit lehetett nézni. Legjobban a napkitörések tetszettek. A Nap rajzolása nekem nem ment olyan könnyen. Amikor rajzolni akartam, megkérdeztem, hogy amit látok az kosz vagy napfolt ? „
Akik munkája nélkül ezek a rajzok és a végleges rajz nem született volna meg :
Kovács Bendegúz, Bognár Péter, Bognár Gábor, Szöböllődi János Barnabás, Novinics Viktória, Ádám Roland, Németh László, Németh Olga, Németh Boglárka, Kismihók Inez, Sértő Dominika, Ritecz Krisztina, Polgár Beáta és az anyukája, Kiss Réka Sára, Németh Boglárka, Máté-Budai Balázs Gábor
A tanárokat akik észleltek és rajzoltak :Reksán Rezső, Kazinczy Enikő, Majzik Valéria, Füstösné Ábrahám Judit, Kovács József, Némethné Miháldinecz Olga, Violáné Bakonyi Ibolya
A bemutatón használt távcsövek:
● Módosított Coronado PST (70/700 Besser refraktorral „bővitve”)
● 76/900 Newton , Solar Astro Baader szűrővel felszerelve
● 135/500 Skywatcher Newton, Solar Astro Baader szűrővel felszerelve
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
