 | Navigátor: NAE > Egyesületünk > Canis Maior csillagvizsgáló |
A történetünk több mint 30 éve kezdődött, amikor is Vilmos Mihály és az akkori Városi Úttörőház beindította Nagykanizsa első csillagász szakkörét. Azonban ez sok munkával és nehezen volt létrehozható, mivel a csillagászat ebben az időben még nem volt jelen a városban.
Ez a helyzet hamarosan megváltozott. Az évek múlásával egyre nagyobb lett a szakkör létszáma, s nem csak diákok, hanem felnőttek is csatlakoztak hozzá. Az évek során az érdeklődés akkora lett, hogy az igényelte egy csillagvizsgáló építését. A terveket az akkori Városi Tanácshoz eljuttatta Vilmos Mihály és Molnár József (az Úttörőház akkori igazgatója), és beteljesült egy újabb álom: 1981-ben átadták Nagykanizsán a Canis Maior Csillagvizsgálónak elkeresztelt épületet. Ezentúl a szakköröket már itt tartottuk, s tartják máig is. A csillagda amatőr távcsövekkel lett felszerelve. Ezután gyakran rendeztek távcsöves bemutatóesteket, előadásokat, ami ma sincs másként.
Fő műszerünk egy 150/750/2250 Newton-reflektor ("Sirius"), mely ekvatoriális-villás szerelésű, melynek mechanikáját Sajó Péter tervezte. Eredetileg arról volt szó, hogy a zalaegerszegi TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló 300/3000-es tükrös távcsövét kapja meg, de a város inkább újat vett, ha nem is olyan nagy teljesítményűt. Ezt a nyolcvanas évek elején építették a Budapesti Planetáriumban.
A távcső speciális eleme egy fókusznyújtó (Barlow) lencse. Ez a tag lehetővé teszi, hogy harmad akkora méretű (fókuszú) távcsővel dolgozzunk, ugyanolyan minőség, s teljesítmény között, amely az eredeti méretűhöz tartozna. Ez egy nagyon helytakarékos és praktikus megoldás. A 2. képen ez a Newton-reflektor látható. Másik két távcsövünk kis és közepes méretű refraktorok (lencsés távcsövek). A kisebbik egy 56 mm-es lencseátmérőjű, ~500 mm fókuszú, 25x-os nagyítású kistávcső ("Uránia"). Ez azimutális szerelésű, faállványon álló műszer.
A másik egy közepes méretű, Zeiss 80/500 L-es távcső ("Fehér"), mely ekvatoriális szerelésű, s zenit prizmával ellátott. Ezt a műszert a csillagász szakkör építette össze, főleg üstökösvadászatra. Ezzel a kettőscsillagok, illetve a nagy fényereje végett a mély-ég objektumok is jól megfigyelhetővé válnak. A Newtonnal inkább a Hold, a Nap és a bolygók a célpontok. A kis azimutális refraktorral a ködök, halmazok a célpontok (pl. Pleiadok, Orion-köd...). Gyakori célpontunk a Nap, mely megfigyeléséhez gyári, üveg fényszűrőt használunk, melyet a Newton-reflektorra lehet erősíteni. Ez egy SFO 63-as nap-szűrő. Mindhárom távcső látható az alsó képen. A refraktorok "házilag" kialakított mechanikával lettek felszerelve, melyeket Vilmos Mihály tervezett és épített meg.
Kattinst ide, vagy a képre részletes térképért!
A Canis Maior Csillagvizsgáló a Pannon Egyetem Nagykanizsai Telep-helyének (egykori Úttörőház) közvetlen közelében található. A Király utcai körforgalomtól mindössze 50 méterre található.
Koordináták:
Hosszúság: 46° 27' 13.81";
Szélesség: 16° 59' 05.57";
Magasság: 180 m
Kattints a nagyításhoz
A Canis Maior (magyarul Nagy Kutya) a legfeltűnőbb csillagképek egyike, amelyet a földi égbolt legfényesebb csillaga, a Sirius (Szíriusz) ékesít. Ez a csillagkép az égi vadásznak, Orionnak a nagyobbik kutyáját jeleníti meg. A Föld tengelyforgása következtében a kutya követni látszik gazdáját a csillagos égen át.
Az M41 a csillagképben, mintegy 2300 fényév távolságra levő, kb. 80 db 7 magnitudós vagy annál halványabb csillagot tartalmazó nyílthalmaz. Mivel épphogy látható szabad szemmel, már az ősi görögök is ismerték. Látcsővel vagy kisebb távcsővel nézve a csillaga füzéreket alkotnak.
Érdekes objektum a kutya csillag is, a Szíriusz. A csillagos ég legfényesebb, -1,44 fényrendű csillaga, amely kb. 20-szor annyi fényt sugároz ki, mint a Nap. Ez a fényerő nem szokatlan, de mivel 8,6 fényéves távolságával a legközelebbi csillagok egyike, a Szíriusz messze fényesebb minden más csillagnál. Színe fehér, de a látóhatár közelében gyakran más színekben is játszik. A másik érdekes objektum az NGC 2362, ami kicsi és sűrű, mintegy 5000 fényév távolságra levő nyílthalmaz. Megfelelő tanulmányozásához kis -vagy nagy távcső szükséges. Legfényesebb tagja egy nagy fényerejű kék szuperóriás, a (téta) Canis Maioris.
|
|
|
|
