2010. december 4.
...a környező települések felett látható fényes oszlopszerű formák nem tágítanak az ég adott pontjáról.....
Ma a becsehelyi Canis Minor Obszervatóriumban vártuk a nagyközönséget, mely minket is meglepő módón sorakozott az ajtó előtt, majd a távcső körül. Nem volt túl jó ég, csípős -6,2 fokos szél tette próbára az észlelni vágyók tűrőképességét. 19 óra környékén arra lettem figyelmes a közben beáramló felhőzet vizuális elemzése során, hogy a környező települések felett látható fényes oszlopszerű formák nem tágítanak az ég adott pontjáról. Egyből beugrott egy régebbi opod-os kép ilyen városi fényoszlopokról! Nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy ismét elővegyem a "nagyon nagy szemet" és pár képpel gazdagítsam az all-sky kamera albumomat. Had osszak meg veletek pár képet! A képek némelyikén Perkó Zsolt és Perkó Tímea árnyai is fellelhetők. No meg az enyém.
A képek Canon EOS 350D-vel , 800 ISO, kb 1 min, all-sky objektivvel készültek.
A jelenség magyarázatát Landy-Gyebnár Mónikától tudhattuk meg:
A fényoszlopok hasonlóan jönnek létre, mint a reggeli vagy alkonyati naposzlop. Annyi a különbség, hogy itt a hideg ködfelhő magasan van a fényforrások felett, s ebben a párszáz méter (esetleg 1-2 km) magasan lévő felhőben áll rendelkezésre a kellő hideg és pára a mini jégkristályok kialakulásához. A földi fényforrást egyszerűen tükrözik, ahogy a felfelé vetülő fény nekiütközik a fent lévő lapos kirstályok alsó lapjának. Mivel ezek a kristályok NEM a fejünk felett voltak, így a fény kis oszlopokként tökrüződik vissza a különböző magassági szinteken lévő kristályokról, ahogy a fotókon is látni. Ha a fejünk felett lett volna a felhő, akkor olyat látottunk volna, hogy egy pontban találkoznak a fényoszlopok. Ha a jeges ködfelhő a lámpákkal egy szinten (talajközelben) lett volna, akkor pedig már közvetlenül a lámpák tetejénél elkezdődött volna az oszlop.
A képek Canon EOS 350D-vel , 800 ISO, kb 1 min, all-sky objektivvel készültek.
A jelenség magyarázatát Landy-Gyebnár Mónikától tudhattuk meg:
A fényoszlopok hasonlóan jönnek létre, mint a reggeli vagy alkonyati naposzlop. Annyi a különbség, hogy itt a hideg ködfelhő magasan van a fényforrások felett, s ebben a párszáz méter (esetleg 1-2 km) magasan lévő felhőben áll rendelkezésre a kellő hideg és pára a mini jégkristályok kialakulásához. A földi fényforrást egyszerűen tükrözik, ahogy a felfelé vetülő fény nekiütközik a fent lévő lapos kirstályok alsó lapjának. Mivel ezek a kristályok NEM a fejünk felett voltak, így a fény kis oszlopokként tökrüződik vissza a különböző magassági szinteken lévő kristályokról, ahogy a fotókon is látni. Ha a fejünk felett lett volna a felhő, akkor olyat látottunk volna, hogy egy pontban találkoznak a fényoszlopok. Ha a jeges ködfelhő a lámpákkal egy szinten (talajközelben) lett volna, akkor pedig már közvetlenül a lámpák tetejénél elkezdődött volna az oszlop.
Kapcsolódó linkek: | |
A képek az "Asztrofotók" "All-sky camera" kategóriájában láthatók |