A Canis Minor csillagda története, események

A Becsehelyi Canis Minor Obszervatóriumban 2012.06.07-én még ott lebegett az előző hajnal vidám hangulata, évszázadunk utolsó Vénusz átvonulásának élménye, mikor megérkezett a nagykanizsai Bolyai János Általános Iskola 5b. osztálya. Egyik hegyháti szomszédunk, Balazsin Vilmos, akinek a fia abba az osztályba jár, meghívta az egész osztályt egy kis laza piknikes délelőttre, kulturális programként pedig egy kis nappali csillagászkodásra. Az időjárás kedvező volt, ragyogó napsütés és meleg lett délelőtt 10 órára. Kitelepítettem az átalakított Coronado PST naptávcsövet és a SkyWatcher 120/1000-es lencsés távcsövet, napszűrő fóliával felszerelve. A gyerekeket csoportokra osztottuk, a programot pedig három részre. Egyedül lévén mindig csak egy távcsővel foglalkoztam, ahol a csoportok cserélődtek. A gyerekek aranyosak és érdeklődők voltak, ketten végig segédkeztek 10-től 13 óráig. Egyikőjük, egy kislány megtanulta kezelni a távcsöveket, megértette és ügyesen alkalmazta a távcső utánállítását, mert csak kézi vezérlésre volt mód.
Dél körül, a gyerekek után, egy marokkóból származó fiatalember is oda vetődött, ővele németül ill. angolul beszélgettem. Most először látott távcsöves bemutatót és nagyon tetszett neki. A Napot még soha nem látta nagyítva és H-alfában meg pláne.
A kedves vendéglátónk meghívott mindenkit ebédre, és marokkói barátunk mozlim létére nagyon jól belakmározott a vaddisznó pörköltből, nem is csodálom, remek kaja volt!
Ebéd után a gyerekekkel még egyszer összefoglaló csillagászatot szerveztem, „Bolygószínházat” játszottunk, a bolygók mai aktuális helyzetét felállítva és megmagyarázva, majd beindítottam az égi mechanika mozgását…
A gyerekek vidáman keringtek és forogtak, ők voltak a világmindenség… A vendégkönyvbe sokan írtak véleményt .

Írta : Vilmos Mihály

---